Főoldal

Az elmélyült, szabad, önálló munka jelentősége ugyanolyan nagy az iskolás korú gyerekeknél, mint a szabad játék volt a kicsik életében.

 

Az elmélyült, szabad, önálló munka jelentősége ugyanolyan nagy
> az iskolás korú gyerekeknél, mint a szabad játék volt a kicsik
> életében.
>
> Az iskolás korú gyerekek számára - nem is zárnám be itt a kaput
> az általános iskolánál - az egyik legfontosabb tevékenység a
> szabad, önálló, elmélyült 'munka' kellene, hogy legyen. A
> tapasztalatunk azonban az, hogy az információcentrikus oktatás ezt
> a kérdést talán nem megfelelőképpen kezeli. Sok idő megy el az
> előírt tananyag /haha, 'tanagyag' -ot gépeltem először, lehet,
> hogy nem véletlenül??/ fejekbe öntésével, kevés idő és
> figyelem jut a tudás készségszintű feldolgozására. A legtöbb
> esetben előadásszerű, verbális tényközlésen alapulnak az órák
> - az élmény alapú szemlélet háttérbe szorul. Pedig mennyivel
> gyorsabb és lelkesítőbb az angoltanulás, ha a kedvenc dalunkon
> 'gyakorolunk'? Vagy valami matek feladat megértése, ha
> megszemélyesítjük az egyenlet elemeit és egy érdekes sztorit
> adunk hozzá? Az ötletek száma végtelen lehet... És a tanulásban,
> a felismerésben, megértésben rejlő örömről még nem is
> beszéltünk!
>
> Szerencsére, a hiány könnyen pótolható. Nem is kell mást
> tennünk, csak kipuhatolni, hogy a gyerekünk számára milyen
> érdekes szabadidős elfoglaltások kínálkoznak. Az érdeklődést
> lehet kategorizálni pl. csinálgat valamit, szívesen néz valamit,
> érdeklik a filmek, olvasgat inkább, mozgásos, zenél-e? Ha be
> tudtuk azonosítani, milyenfajta tevékenységgel tudja legalább fél
> órán át magát elfoglalni, elmélyülten mibe tud belefeledkezni,
> nyert ügyünk van. Így tudunk neki egy - vagy talán az egyik
> legfontosabb -  készség gyakorlásában segítségére lenni: a
> 'flow' élmény megtapasztalásában. Nálam sokkal avatottabb
> kutatók alaposan körüljárták már a kérdést: a 'munkában',
> vagyis bármilyen tevékenységben megtapasztalt öröm az, ami az
> egyik legfontosabb támasza lesz a gyereknek  a későbbi életében.
> Mély önbizalmat ad, saját jó tapasztalatot, harmonikus, egyben
> élénk testi és tudati állapottal jár. Maga a boldogság,
> elégedettség. Na ez az, amit minden gyereknek és felnőttnek is
> kívánunk. Ha gyerekkorban ezt a lehető legtöbbször 'előhívjuk',
> akkor elmondhatjuk, hogy jó alapokat adtunk a gyerekünknek.
>
> Kisgyerek korban a szabad játékhoz társítottuk ezt a boldogságot.
> Az iskolásoknak viszont már jó sok saját tudásuk van, amit
> érdemes kihasználni. Nem véletlen, hogy a művészetet, kézi
> munkát /manuális/ , vizuális kihívásokat nagyon szeretik, hiszen
> gyorsan 'átléphetnek' ezekkel egy másik világba, ahol nem az idő
> a legfontosabb tényező, hanem a belső világuk. Hagyni kell őket
> elmerülni. Hagyni kell őket alkotni. Ezeket az örömöket tényleg
> soha nem lehet majd tőlük elvenni!
>

Az elmélyült, szabad, önálló munka jelentősége ugyanolyan nagy az iskolás korú gyerekeknél, mint a szabad játék volt a kicsik életében.

Az iskolás korú gyerekek számára - nem is zárnám be itt a kaput az általános iskolánál - az egyik legfontosabb tevékenység a szabad, önálló, elmélyült 'munka' kellene, hogy legyen. A tapasztalatunk azonban az, hogy az információcentrikus oktatás ezt a kérdést talán nem megfelelőképpen kezeli.

Sok idő megy el az előírt tananyag fejekbe öntésével, kevés idő és figyelem jut a tudás készségszintű feldolgozására. A legtöbb esetben előadásszerű, verbális tényközlésen alapulnak az órák - az élmény alapú szemlélet háttérbe szorul. Pedig mennyivel gyorsabb és lelkesítőbb az angoltanulás, ha a kedvenc dalunkon' gyakorolunk'? Vagy valami matek feladat megértése, hamegszemélyesítjük az egyenlet elemeit és egy érdekes sztorit adunk hozzá?

Az ötletek száma végtelen lehet... És a tanulásban, a felismerésben, megértésben rejlő örömről még nem is beszéltünk! Szerencsére, a hiány könnyen pótolható. Nem is kell mást tennünk, csak kipuhatolni, hogy a gyerekünk számára milyen érdekes szabadidős elfoglaltások kínálkoznak. Az érdeklődést lehet kategorizálni pl. csinálgat valamit, szívesen néz valamit, érdeklik a filmek, olvasgat inkább, mozgásos, zenél-e? Ha be tudtuk azonosítani, milyenfajta tevékenységgel tudja legalább fél órán át magát elfoglalni, elmélyülten mibe tud belefeledkezni, nyert ügyünk van. Így tudunk neki egy - vagy talán az egyik legfontosabb -  készség gyakorlásában segítségére lenni: a 'flow' élmény megtapasztalásában.

Nálam sokkal avatottabb kutatók alaposan körüljárták már a kérdést: a 'munkában', vagyis bármilyen tevékenységben megtapasztalt öröm az, ami az egyik legfontosabb támasza lesz a gyereknek  a későbbi életében. Mély önbizalmat ad, saját jó tapasztalatot, harmonikus, egyben élénk testi és tudati állapottal jár. Maga a boldogság, elégedettség. Na ez az, amit minden gyereknek és felnőttnek is kívánunk. Ha gyerekkorban ezt a lehető legtöbbször 'előhívjuk', akkor elmondhatjuk, hogy jó alapokat adtunk a gyerekünknek. Kisgyerek korban a szabad játékhoz társítottuk ezt a boldogságot. Az iskolásoknak viszont már jó sok saját tudásuk van, amit érdemes kihasználni. Nem véletlen, hogy a művészetet, kézi munkát /manuális/ , vizuális kihívásokat nagyon szeretik, hiszen gyorsan 'átléphetnek' ezekkel egy másik világba, ahol nem az idő a legfontosabb tényező, hanem a belső világuk. Hagyni kell őket elmerülni. Hagyni kell őket alkotni. Ezeket az örömöket tényleg soha nem lehet majd tőlük elvenni!

 

Hozza létre saját
MitHogyanKell fiókját.
Regisztráció