Főoldal
  

Bartók Béla mondta róla: „Wagner annyira tökéletesen oldotta meg feladatát teljes egészében és minden részletében, hogy őt már szinte csak szolgailag utánozni lehetett, de tőle továbbfejlesztésre ösztönzést kapni, alig.”

Szerencsénkre, nekünk egyszerű halandóknak a továbbfejlesztéssel nem kell bajlódnunk. Számunkra az is nagy kihívás, hogy a Bartók által említett tökéletességet megértsük és meg is szeressük Vitathatatlanul nagy zeneóriás, mégis részvéttel vegyített tisztelettel tekintünk azokra, akik szeretik és szívesen is hallgatják a szerző hosszúra sikeredett műveit

.Próbáljuk hát meg, nem lehetetlen!

Wagnerhez az út Richard Bartonon keresztül vezet 1983-ban készült angol-magyar TV filmsorozatban a legendásan féktelen színész személyesítette meg nagyszerűen a legendásan önző, de ellenállhatatlan, arrogáns és zseniális muzsikust. Ilyen ellentmondásos karaktert formál meg a Wagner bőrébe bújt Richard Burton, aki folytatásról folytatásra mutatja be az opera- megújító, a zene, a költészet és a színház egységét megálmodó hatalmas egót, kinek mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”

A filmsorozatból megismerhetjük a művészt, a zeneszerzőt, az elviselhetetlen zsenit, a nagy gondolkodót, végigkövethetjük az alkotás folyamatát, és egyre több dallam is felcsendül híres zenedrámáiból. A filmben Burton játszótárai is igen figyelemre méltó színészek, a nagyszerű magyar arcok mellett többek között Vanessa Redgrave, Sir Laurence Olivier és Franco Nero is feltűnik a történetben. Nézve is remek, tanulni is hasznos alkotás…

Wagner születésekor még nem létezett az egységes német állam, de halálakor már létrejött a nagy Német Birodalom, a nemzet állam. Az egyesítés vágya fűtötte többek között ( meg sok más is) Wagnert, így aztán nem véletlen, hogy a kezdeti zsengék után rátalált a német mondakörre és annak fontos történéseiből születtek a nagy zenedrámák. Ugyanis a mester nem pusztán operákat írt, ahol szerinte az addig a műfaj az énekesek bravúrjára alapozott öncélú dalolásos, műformaként működött és csupán az olasz dalműveket utánozta sekélyesen és lélektelen módon.  Ehelyett Richard Wagner a nemzeti opera hadiútjára lépve az ősi német mesék, legendák talajából igyekezett kibontani az új dalművek szövegkönyvét, és kívánta ötvözni merészen friss muzsikával.

Keresztül kasul Európán

Most, hogy megismertük a filmből a művész unalmasnak nem mondható életét (Hisz megjárta a poklot és mennyországot: járt az adósok börtönében és volt királyok kedvence is), lassan beleáshatjuk magunkat zenei világába is!

Fantasztikus történetekből merítkezett a szerző. A Trisztán és Izolda a történelem egyik legszebb tragikus szerelmi története, amelyen keresztül búcsúzott Wagner egy gyönyörű férjes asszonytól, kihez „plátói” kapcsolat fűzte. A szerelmi szál mellett ott a csata, bátor harcosok és szépséges nők, és persze van cselszövés, értelmetlen halál és hősi pátosz. A darab zenéjében   egészében újító, lírai, meditatív. Bár a szerző „könnyű” dalműnek szánta, bemutatása során derült ki, hogy az operai művek technikailag legigényesebb és zeneileg legösszetettebb táborába tartozik.

A komponista darabjaira egyébként is jellemző a dallambeszéd, a végtelen melódia és, hogy a zenekar nem egyszerűen csak kísér, hanem élő része adott történetnek, a visszatérő motívumok pedig a szereplők lelkében zajló „viharokat” hivatottak ábrázolni. Wagner saját újszerű hangzás világának érdekében hatalmasa zenekarral dolgozott és újabb és újabb hangszerekkel is meglepte a közönséget. Van néhány olyan hangszerszám, amelyek szinte csak a komponista műveiben szólalnak meg.

A Nibelung gyűrűje, amit a Wagner funok egyszerűen csak a Ring-nek neveznek igazi nagy kalandregény Ez egy tetralógia, azaz négy darabból álló operafolyam, melynek, mint szinte minden operájának a szövegét is Wagner követte el.  Egy középkori német mítosz elevenedik meg a színpadon, ahol utol érthetjük Wagner filozófiai eszméit is. Akár Tolkien nagyszerű regényében itt is egy gyűrű megszerzése körül pörög a történet, súlyosbítva nem kevés arannyal. A gyűrű, az arany birtoklása, kiszakítása a föld mélyéből az emberekre és istenekre is pusztulást hoz. Az okosok szerint az arany a világ bűneinek szimbóluma, amit, ha szabadjára engedünk, abból csak baj lehet. A négy egymást követő operában csak úgy hullanak a hősök, és hősnők, de előtte csodálatos énekekkel örvendeztetik meg a nagyérdeműt. A címek is sokatmondóak: A Rajna kincse, A Walkürök, Siegfrid és Az istenek alkonya. A mai technikai lehetőségek mellett már lehetőség van olyan izgalmas-mozgalmas feldolgozás színpadra állítására, amit a kevésbé vájt fülűek is köröm rágva izgulhatnak végig és közben még zenei élményben is részesülhetnek

Ilyen is lehet Wagner és az ő operái.  Még nem beszéltünk Bayreuthról, a Wagner fesztiválról, ahol hat-hétig csak a szerző operáit játsszák, és az újonnan érkezők akár 15 évet is várhatnak, hogy méregdrágán jegyet vehessenek. Nem szóltunk Liszt fontos patrónusi szerepéről és az ő lányáról Cosimáról, aki második feleségként halálig a komponista mellett állt.

Milyen is Wagner? Csupa ellentmondás: Nyitott könyv és rejtély, kedvesség és gőg, zseni, és filozófus, újító zenész és pufogó újságíró. Egy biztos a világ zeneirodalmának egyik kihagyhatatlan óriása. –csillagszem-

Csillagszem

Szeretek írni minden féléről

Hozza létre saját
MitHogyanKell fiókját.
Regisztráció