Főoldal
  

Szeretkezés és tudatosodás? Igen!

Mottó:

„A körülötted rejlő titkok mélyen ülnek.

Rejtve a múlt misztériuma.

Keresd azt kulcsaimmal,

És biztosan megtalálod az utat.

A hatalomhoz vezető kapu rejtve

De aki eléri rajta átmehet.

Tarts ki a sötét ösvényen.

Juss túl a sötétség lakóján.

Emeld tekintetedet a Fény síkjára,

És a Fénnyel egy leszel.”

Thot  - Smaragd táblák

 

A cikk a Körösi Csoma Jógaegyesület tananyagából, és jegyzetei alapján készült.

Mi a meditáció? – 1. rész

Mivel a 2012-es változások kapcsán egy óriási tudatfejlődés, egyfajta világtársadalmi szintű „ébredés” zajlik - melyet a legtöbbünk ma már nehézség nélkül érzékel - rengeteg ember kezdett el érdeklődni a meditáció iránt. Tekintettel arra, manapság mi mindent meditációnak neveznek, jó-néhány információ tisztázása szükséges ahhoz, hogy tisztába kerüljünk a meditáció valódi folyamatával és élményével. Tisztába kell, kerüljünk azzal, mi nevezhető meditációnak, és mi nem az. A következő írás - dióhéjban - megpróbálja bemutatni a meditáció lényegét és feltételeit, valamint szemléltetni és összegezni annak jótékony, áldásos hatásait. Fogadjátok szeretettel.

Miért szeretne valaki meditálni és mire jó az egész?

Mi a meditáció célja? A meditáció célja az értelem - vagy másképpen, a tudatunk - lecsendesítése, kikapcsolása, és összetett lényünk egy magasabb szintjének, az úgynevezett értelem feletti buroknak a megtapasztalása. Ez az, az „értelmi űr” mely az alsóbbrendű értelem (MANAS, lásd később) állandóan elemző, múltba és jövőbe tekintő, folyamatosan gondolkodó világán túlmutat. A meditációban, kezdetben, egy nagymértékű, harmonikus ellazulást – fizikai és értelmi, érzelmi szinten egyaránt – tapasztalhatunk meg, s rendszeres gyakorlással, figyelmünk összpontosítása és koncentrálása által egy úgynevezett „értelmi űr” állapotába kerülhetünk. Itt megszűnnek a gondolatok, feloldódik az ego, s a haladó meditálók számára, elérhetővé válhatnak a SAMADHI (NIRVANA) állapotai is. Addig is, azonban jó-néhány nap gyakorlás vár még ránk.

A valódi meditáció tehát egy folyamatos ellazulás, mely során rezonanciába lépünk az Univerzum olyan makro-kozmikus (a gyakorló lényén kívül álló) erőterekkel, melyek állíndóak, bárki számára elérhetőek, jótékonyak, valamint gyógyító, regeneráló és fiatalító hatásúak az egész szervezetre nézve.

Ezek az erősen jótékony hatások és megtapasztalt állapotok a meditáció után is, jelentős időn át, fennmaradnak lényünkben.

A meditáció egy különleges módszer arra, hogy az értelem teljes nyugalomba kerüljön, és elérje azt az állapotot, ami teljesen különbözik a közönséges ébrenléti állapottól. Az értelem nem alszik, nem képzelődik, hanem teljesen tiszta, ellazult és „befelé” összpontosít” (1)

A millenáris joga hagyomány szerint a keleti bölcsek felfedezték az ember lényének anyagi világon túl létező részeit is, melyet jól meghatározhatóan és pontosan le is írtak tanításaikban - többek között - az úgynevezett szútrákban, valamint más joga és tantrikus forrásokban.

A tantra hagyománya szerint az ember, mint spiritulális létező, öt testtel rendelkezik, melyek közül az első három viszonylag jól ismert a modern ezoterikus irodalomban is. A fizikai testen túl ugyanis birtokosai vagyunk még négy finom-energetikai testnek. Ezek a szubtilis (szemmel nem látható, finomenergetikai) testek bárki által felfedezhetőek, megtapasztalhatóak, aki a jóga spirituális rendszerében rendszeresen gyakorol (és nem csupán torna és egészségmegőrzés szintjén űzi azt).

Az úgynevezett Hatha joga rendszere felkészíti a spirituális útkeresőt arra, hogy kortól függetlenül egy tökéletesen egészséges testben „állhasson neki” önmaga rejtett lényének felfedezéséhez.

A Hatha joga rendszere hosszabb ideig kitartott testtartásokból, úgynevezett asana-kból,

légzésszabályozásból, azaz pranajama-ból, izom-összehúzásokból és fojtásokból (bandha),

valamint kéztartásokból illetve gesztusokból épül fel (mudra).

Gyakorlatai segítséget nyújtanak a brahmacsarja, az úgynevezett szexuális kontinencia megvalósításához.

Az úgynevezett szexuális kontinencia megvalósítása nélkül, a joga nem spirituális út, hanem mindössze, egy keleti hagyományokra épülő, kellemes testtorna, ám ezt a tornát semmiképpen sem nevezhetünk jogának.

A valódi joga, mint spirituális út, messze-menőleg túlmutat azoknak a „joga” iskoláknak és rendszereknek tanításain, melyek csupán az egészséges és hajlékony test megvalósítását nevezik céljuknak.

A Hatha joga rendszeres gyakorlása tehát makk egészséget, tökéletes vitalitást biztosít mindenkinek, aki rendszeresen végzi gyakorlatait. Egy tökéletes rendszer arra, hogy a spirituális aspiráns (fejlődni vágyó, boldogságot, önmagát és Istent kereső ember) felkészülhessen a meditáció nem mindennapi élményére.

 

A meditáció azonban, ha úgy tetszik, nem egy kezdő technika. Spirituális aspiráció, gyermeki tisztaság, a Teremtő megtapasztalása iránti vágy, valamint a Ha-tha joga gyakorlatainak ismerete szükséges ahhoz, hogy az egyén képes legyen meditációban önmaga mélyebb, rejtett lényének felfedezésére.

Beteg testben lehetetlen meditálni, képesség legalább 25 perc mozdulatságra egy meditációs pózban, szintén elhagyhatatlan feltétel. A szexuális kontinencia állapot (brahmacsarja) nélkül általában sem a fizikai test, sem pedig az értelem (tudat) nem alkalmas valódi meditáció átélésére. (Mindezen feltételek teljesítéséhez kiváló lehetőséget nyújt tehát a Hatha joga és a tantrikus szeretkezés (tantra joga) átlényegítéssel.

Érdemes megjegyezni, hogy több spirituális hagyomány szerint valójában itt, a meditáció gyakorlásánál kezdődik a joga! Pedig nálunk nyugaton az emberek leginkább a testtartások végzésével azonosítják a jogát, és még napjainkig is hallani olyan véleményeket, hogy a joga a hajlékonyság fejlesztésére szolgál.

Ez óriási tévedés, meglehetősen buta és tudatlan megközelítése egy olyan átfogó rendszernek (yoga és tantra) melyek kétségkívül a legalkalmasabbnak tekinthetőek a modern nyugati ember számára, hogy önmagát felfedezze, spirituálisan fejlődjön, és lényét a Teremtés szándékai szerint integrálhassa, anélkül, hogy hétköznapi életét fel kellene adnia. Épp ellenkezőleg!

A tantra rendszere arra bátorít és buzdít mindenkit, hogy az itt és most-ban, hétköznapi emberként induljon el a spirituális önfelfedezés és önmegvalósítás csodálatos útján.

Ezen az úton kiemelkedő szerepet kap a meditáció élménye. Ahogy Patanjali, híres jogi a Joga Szútrák nevű írásában rámutat: a joga nem más, mint „az értelem tartalomváltozásainak megszüntetése” Ha ezek a szavak nem sokat mondanak elsőre, akkor helyben vagyunk!

Az alábbiakban információt kaphatunk arról, mit is akar jelenteni a fenti mondat.

Azt már említettük, hogy a Ha-tha joga és gyakorlatai – bár önmagukban is csodákra képesek a rendszeres gyakorló számára - tulajdonképpen „csupán” megtisztulásként és felkészülésként szolgálnak egy nagyobb jelenség, egy önálló élményekben gazdag, spirituális tapasztalás, a meditáció átélésére, mely a Laya joga nevet viseli. De hogyan is működik a meditáció?

Mivel meditálunk?

Ahhoz, hogy megértsük, mi a meditáció folyamata, először azt a belső eszközt - a tudatunkat - kell megvizsgálnunk és feltérképeznünk, amivel meditálunk. A tantrikus hagyományok részletesen bemutatják a tudat felépítését, amely nem csak jogát gyakorló, de minden spirituális érdeklődésű ember számára különösen érdekes lehet, és fontos információkkal szolgálhat. A nyugati pszichológia szerint a tudat az értelem része, ami hatalmas tévedés, és a főnök – beosztott viszony pont fordított: mert az értelem, bár intelligensnek tűnik számunkra, mindössze egy belső eszköz, mely a Tiszta Tudat, Az Egyéni Önvaló isteni fényét tükrözi, és általa tűnik intelligensnek.

A tantrikus tanítások klasszikus ábrája ezt a belső eszközt a következőképpen szemlélteti:

 

A tudat, mint belső eszköz felépítése:

1. Manas, avagy az alsóbbrendű értelem:

Minden ember folyamatos kapcsolatban áll a külső környezetével, ahonnan érzékszerveink révén információkat kapunk a külső környezetből (látás, hallás, tapintás… stb.) Az információ lehet fizikai (lásd az előbb felsoroltakat) avagy asztrális, például megérzés, ösztön, intuíció stb. Ezek az információk az agyba jutnak, ahol az alsóbbrendű értelem működésén keresztül tudatosulnak. Jó hasonlattal élve, a Manas-t úgy tekinthetjük, mint egy pc képernyője, ahová az elsődleges információk beérkeznek, egy érzet tudatosodik, ám még születik tudatos döntés felőle. Ennek ellenére a tudatosult érzetre ösztönös vagy megszokott! reakciót a Manas irányítja. Ha erős napsütésben hunyorgunk például, az a Manas, által ösztönösen kiváltott fizikai reakció. Szubtilis értelemben azonban ide tartozik minden olyan inger tudatosulása és az arra történő reakció, amely megszokásból és ösztönből ered, valamint hiányolja a döntéshozó értelem, a Buddhi (lásd később) közreműködését. Például, valaki butának nevez bennünket, s ekkor mi ösztönösen harag reakcióval válaszolunk, anélkül hogy a helyzetet, ingert előbb elemeznénk, s intellektuális döntés születne a válaszreakciónkat illetően. A Manas lép tipikusan működésbe akkor, amikor mechanikusan, megszokottan, és tudattalanul reagálunk külső ingerekre. Ebből adódóan, a Manas-ra, nagyon találó elnevezés az „alsóbbrendű értelem” kifejezés.  „Ide tartoznak továbbá az olyan értelmi megnyilvánulások, mint a tervezés, a félelem, vágyakozás, emlékezés, ragaszkodás, kötődés, féltékenység, gyűlölet, szégyen, felesleges gondolkodás stb. Mindezek a jelenségek külső ingerre történő ösztönös reakcióként lépnek fel, melyet nagymértékben befolyásolnak a tudatalattiban (Chitta, lásd később) tárolt, jelenlegi és előző életünkből származó, értelmi és érzelmi lenyomatok.

Mivel a környezettel való kapcsolatunk folyamatos, így pillanatról pillanatra jönnek a külső információk; ezért a Manas folyamatosan mozgásban van. Ő az, aki állandóan parancsokat ad az ingerekre, és Buddhi hiányában ösztönszerűen, mechanikusan reagál minden benyomásra. Tehát a Manas működésnek következtében létrejött érzetek révén értelmünkben állandó tartalomváltozások keletkeznek. A fentiek ismeretében már jobban érthetővé válik, miért határozza meg Patanjali a meditáció és a joga állapot lényegét „az értelem tartalom változásainak megszüntetésében”

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a Manas egy mechanikus belső eszköz, melynek automatikus működése során nem lép fel az Én érzet. Ez ugyanis az úgynevezett Ahamkara, más néven, Ego, feladata.

2. Az Én érzetet az értelem másik része adja, az úgynevezett Ahamkara, azaz (Ego) Én vagyok. Az Én érzet lehetővé teszi, hogy elkülönítsük önmagunkat az események áramlásától, és magunkra, mint individuális egységekre gondoljunk.

Az Ahamkara az, melynek működése során az érzet tapasztalása szubjektívvá válik. Én érzek… Én látok stb… Neki köszönhető az az érzés is, hogy egyedinek, a világ többi részétől elkülönültnek tekintjük magunkat, mely sok estben, rengeteg szenvedéssel jár együtt. Ezért tekintik minden spirituális hagyományban az Én érzet dominanciájának megszüntetését, vagyis azt, hogy ne azonosítsunk magunkat értelmünk ezen részével. (Figyelem, NEM az Ego teljes megszüntetéséről van szó, csupán annak dominanciájának csökkentéséről! Az Ego szintén csupán egy eszköz, melyre a spirituális létezőnek is szüksége van, hogy az anyagi világban megnyilvánulhasson!)

3. A specifikus belső eszköz, a tudat harmadik része az úgynevezettmemóriabank vagy tudatalatti, a Chitta. Úgy tekinthető, mint egy hatalmas tartály, amely tartalmazza mindenmúltbéli, értelmi és érzelmi lenyomatunkat. Receptálja és rögzíti a külső világgal történő összes kölcsönhatást. Ha a pc-s példánál maradunk, a Chitta a merevlemez szerepét fogja betölteni. Ő a múltbéli tapasztalatok és benyomások, a Samskará-k tárháza. Tartalmazza jelenlegi életben felvett szokásainkat, és jelenlegi egyéniségünket meghatározó, előző életünkben felvett felfogásainkat, tapasztalatainkat, benyomásainkat késztetéseinket. A Chitta rögzíti azon ingereket is, amelyeket tudatosan nem veszünk észre, azok mégis hatnak ránk és raktározódnak (tudatalatti, szublimináis ingerek) Mindebből tisztán látható, hogy a Chitta, a Manas-sal szorossal együtt működve irányítja az ösztönös és különösebb tudatosság nélküli megnyilvánulásainkat fizikai és szubtilis szinten is.

A Chitta-nak élettanilag is fontos szerepe van: irányítja a szervezet életfenntartó funkcióit is, úgymint: légzés, keringés, kiválasztás, asszimiláció, reflexeket, a tanulási folyamatainkat (például, megtanultunk autót vezetni; mikor „rutinból vezetünk, és nem teljes odafigyeléssel, ezt a folyamatot is a Chitta irányítja)

4. Buddhi. Tudatunk negyedik része,a felsőbbrendű értelem.

A legfejlettebb struktúra, mely az intelligens döntéshozatalt teszi lehetővé. Tehát a tudatnak ez a része az, amely meghatározza, én mit csináljak azzal érzettel, amely a Manas által tudatosult. Ő a legfontosabb princípium mert, magán kívül áthatja és befolyásolja értelmünk minden más jellegét. A Buddhi tehát értékel és dönt, minta pc processzora. A Buddhi fejlettségének függvényében különböző szinteken nyilvánulhat meg.

Legelső szinten egy primitív döntéshozás és szelektálás eszköze, mely meghatározza, hogy valami kellemes illetve e jó e vagy sem. Ezen a szinten érzelmek és ösztönök, korábbi befolyások hatnak a Buddhi-ra, melyek a Chitta-ból származnak.

A fejlettebb Buddhi a gondolkodás, az akarat és intelligencia princípiuma. Ő határozza meg az erkölcsi normákat, mely szerint élünk, létrehozza a különböző normatív felfogásokat (például, az erőszak rossz dolog) és meghatározza esztétikai értékünket. A Buddhi ilyen szintű megnyilvánulása elsősorban tanult és kulturált embereknél van kifejlődve és működik dominánsan.

Az ábrából tisztán látható, hogy értelmünk kifinomult része az alsóbbrendű értelemmel „ellentétes” oldalon helyezkedik el, tehát ahhoz hogy, életünkben a Buddhi vegye át az irányítást, az alsóbbrendű értelem lecsendesítése szükséges.

Így idővel és gyakorlással, juthatunk el a Tiszta Önvaló fényéhez, avagy egyéni Lélekhez (Jivatma - Isten egy darabja)

A legmagasabb szintű Buddhi egy spirituális megnyilatkozás, mely érdektelenül a tiszta igazságot követi. Határozatai megalkuvás és illúzió-mentesek. Az úgynevezett értelem feletti szinten, tiszta gondolkodás és az isteni intuíció területén működve, a személyes egoizmustól, és az érzéki benyomásoktól függetlenül hozza meg döntéseit. Fokozott mértékben tükrözi az Univerzum transzcendens törvényeit. Ide, ebbe az állapotba vezet el bennünket a rendszeres, és kitartó meditáció.

Az eddigi információink alapján megállapítható, hogy a jóga állapota akkor érzékelhető, ha képesek vagyunk értelmünk tartalmi változásait lecsendesíteni, és érzékelni mindazt, ami ez mögött és felett létezik. Mindez azonban a hétköznapi ember számára nehezen elérhető, ezért a keleti bölcsek kidolgoztak olyan módszereket, melyek révén kitartással, rendszeres gyakorlással nekünk is könnyedén sikerülhet mindez.

A Keleti bölcsek tehát rájöttek, hogy az értelem akkor válik nyugodttá és csendessé, ha mindössze egyetlen dologra, szelektíven összpontosít, azaz figyel. Ez a tény, amilyen egyszerűen hangzik, általában éppen olyan nehezen megvalósítható a hétköznapi gyakorló számára. Pedig a figyelem nem más, mint a tudat fókuszálása a megismerés tárgyára. Ezzel elérkeztünk a meditáció előzetes fázisához, mely a koncentráció állapotában nyilvánul meg. Ennek az állapotnak eléréséhez a jógában kitűnő segítséget is kapunk, úgynevezett mantrák és yantrák formájában.

 


Forrás:

A cikk a Körösi Csoma Jógaegyesület tananyagából, és jegyzetei alapján készült.

Kőrösi Csoma Jógaegyesület, Dr. Fischer Szatmári László - Laya Joga című jegyzete alapján.

Bővebb információ: Dr. Fischer Szatmári László – Bevezetés a meditáció elméletébe és gyakorlatába - Laya Jóga

További információ: Körösi Csoma Jógaegyesület, www.tantra-yoga.hu,info@tantra-yoga.hu

  

Harmony

A harmónia benned van

Hozza létre saját
MitHogyanKell fiókját.
Regisztráció