Főoldal
  

Spiritualitás és pszichológia

7/4. csakra, szívcsakra, érzelem és empátia

(Anáhata, mint az a hang, mely nem két tárgy ütközéséből ered)

Az eddigi csakrák az önfenntartásra, túlélésre törekedtek biológiai értelemben (lásd első három csakra). Ezután olyan tudatállapotokkal találkozhatunk, melyek kevésbé kötődnek a fizikai világhoz és a személyesen túlra mutatnak. A szívcsakra a szív-idegközpopntban található. A levegő elem tartozik hozzá. Ez a táplálás központja, mert a tüdők felelősek a vér oxigénellátásáért, amit a szív oszlat szét a testben, elküldve velük azokat a tápanyagokat is, melyek a növekedésért, vitalitásért felelnek. Itt vannak a mellek, melynek egyedüli rendeltetése egy másik lény táplálása. A szív sok kultúra nyelvén az érzések szimbóluma – Erich Fromm, Rogerian terápia, Alexander Lowen, érzelmi intelligencia, EQ, csakra, jóga.

Amikor valakivel megszakad a kapcsolatunk gyakran ,,szívfájdalmakról” beszélünk. Mikorra harmadik csakrából az energia eljut ideáig az szimbolikusan olyan, mint egy napfelkelte. Az empátia a részvét fontos lépés a magasabb tudatállapotok megélése, fejlődése kapcsán. A hatágú csillag jelképezi a szívcsakrát sok kultúrában. A héber hagyományokban a két háromszög (az egyik lefelé, a másik felfelé mutat) jelképezi az emberi természet magasabb és alacsonyabb vonatkozásait. Ez a központja a jobb oldalt jelképező aktív, férfi princípiumnak (kínai tipológiában ez a jang oldal). És a bal, passzív, női oldalt (jin-nek felel meg a kínaiaknál). Ez egy összehangoló központ (a kereszt közepe), ha a két polaritásnak egy vízszintes és egy függőleges vonal felel meg. Az innen áramló energia az egész személyiséget jellemzi.

A rekeszizom, amit spirituális izomnak is hívnak nagy szerepet játszik a légzés folyamatában, mely roppant nagy hatással van a tudatállapotokra. Amikor ritmusosan, szabadon működik a rekeszizom, akkor az ösztönök koordinációja mellett működnek a tudatállapotokkal történő összekapcsolódások. Van egyfajta kölcsönhatás. A mellkasi és vállizmokat normál esetben nem lenne célszerű használnunk légzés alkalmával, csak vészhelyzetben pl. menekülés alkalmával. Ez ilyenkor kiegészíti a rekeszizom munkáját. Ezek az izmok biológia viszonylatban ezekkel a menekülés ösztönökkel kapcsolatban vannak, így ki is váltják ezt az érzést használatukkor.

Alexander Lowen légzéssel és tudatállapotokkal kapcsolatos kísérletei

Alexander Lowen tanulmányozta a légzés- és személyiségproblémák közötti összefüggéseket. Arra jutott, hogy a skizoid, befelé forduló ember, aki elrejti személyiségét önmaga és a világ elől, felszínesen lélegzik. A gyomor tájékát, és a rekeszizmát feszesen tartja. Így próbálja elfojtani azokat az érzéseket, amik az alsó három csakrából erednek. A szexuális és agresszív érzések szabályozása nehézséget jelent a számára. Ilyenkor racionalizációt használva megmagyarázzák a problémát, mely természetesen csak kompenzáció. A mély légzés ilyenkor segíthet ezen az állapoton és tudatossá válhatnak az elfojtott érzelmi impressziók. A rekeszizom segít tudatosítani, integrálni az érzelmeket, melyek ezáltal uralom alá vonhatóak.

Ha kevés érzést tapasztalunk a szívcsakránkban, akkor hidegnek, érzelemmentesnek tűnünk mások számára. Ettől még az alapvető ösztönök ugyanúgy motiválnak, melyekről a harmadik csakrában tettem említést. Az ilyen embert csörtetőnek, szívtelennek tartják embertársai, a pszichológia „szociálisan sérültnek”, vagy súlyosabb esetben „pszichopatának” nevezi őket. Ilyenkor a jógatudomány szerint az alacsonyabb csakrákból áramlik az energia, ami nem teszi lehetővé, hogy empatikus legyen másokkal szemben. Ha itt több energia áramlik, akkor valamilyen érzés színezi át az adott ember lelki életét. Megjelenik némi empátia, részvét. Ha sikerül az alsóbb központokból energiát felszabadítani és ebben a központban megélni az a pszichoterápiában nagy előrelépés. Igazi ,,érintkezés” jelenik meg a másokkal való kapcsolatainkban. De, amíg az alsó csakrák ösztönzik, szennyezik ezeket az impulzusokat, addig mindenféle kellemetlenségekkel keveredik mindez. Pl. hirtelen nagy romantika támad az illetőben és óriási virágcsokrokat vásárol. Már elindult a folyamat ezáltal, de még tartalmaz kóros elemeket is…

A szívcsakra energia központnak a fejlesztése, mely az érzelmi intelligencia kvócienst is automatikusan fejleszti (EQ)

Ha már nem hat az ösztön erre a központunkra, akkor a minősége fog megtisztulni a szívcsakrának. Az érzelemből immár érzet lesz. Egyre kevesebb lesz a kötődés, így egyre szabadabbá válunk a hangulatoktól. Meditációban erre fókuszálva elkülöníthetjük a többi csakra behatásától. Így tudjuk ezt a területet fejleszteni. Az önzetlen szeretet érzése, azonban nem hasonlítható össze a tudat fejlődésének legmagasabb állapotával, csúcspontjával. Itt „csak” eltűnik a sóvárgás, a mások vagy tárgyak birtoklására irányuló késztetés. Már nem próbáljuk a másikat meghódítani, legyőzni vagy birtokolni. Túlléptünk bizonyos értelemben a paranoid késztetésünktől, azaz a hasítás (jó és rossz között) kezd feloldódni. Többé nincs szükség arra, hogy tárgyakkal vagy emberekkel olvadjon össze, hogy önmaga kivetített oldalait visszanyerhessök. A szorító érzés a kötődések iránt megszűnik.

Rogerian terápia

A Rogerian terápia lényege, hogy elutasítja mások megítélését és a feltétel nélküli pozitív elfogadására hajaz helyette. Ez elősegíti az empátiát, mely ehhez a csakrához tartozik.

Erich Fromm: The Art of Loving (A szeretet művészete)

Erich Fromm nagyon világosan kidolgozta ehhez a csakrához tartozó megközelítését. A modern pszichológiában ez a legvilágosabb kimutatása ennek a területnek, ami szívcsakrának felel meg a keleti pszichológiában. Amíg Freud minden késztetést szexuális aspektusból látott (lásd 2. csakra), addig Fromm szerint a viselkedésminták az egybeolvadás iránti szükségleten alapulnak. Freud figyelmen kívül hagyta a férfi-női polaritást és a vágyat e polaritás egyesítésére. Fromm szerint az önátalakítás vágyát legjobban a szeretetben lehet kifejezni. A szeretet meghatározásában Fromm felsorolja a szívcsakra jellemzőit: adás, törődés, felelősség, tisztelet és mások megismerése. A szeretet elsősorban adakozó, aki nem jut el erre a szintre az mindig az adás-kapás analógiába szorul. És mindent üzletnek tekint és, ha ő kevesebbet kap, akkor úgy éli meg, hogy becsapták őt. Fromm magát az adást tartja örömforrásnak a „kapással” ellentétben.

Forrás:

http://www.pszichologus-maganrendeles-online-is.hu/blog/jogatudomany-erich-fromm-rogerian-terapia-alexander-lowen-erzelmi-intelligencia-eq-csakra-joga-energia-kozpontjaink-4-csakra-szivcsakra/

  

Harmony

A harmónia benned van

Hozza létre saját
MitHogyanKell fiókját.
Regisztráció